Tisza-völgyi árvízvédelem

Tisza-völgyi árvízvédelem

A Koncepció általános célja a VTT program eddigi tapasztalatainak hasznosításával a Tisza-völgy árvízi biztonság javításának megalapozása, az árvízvédelmi/árapasztó rendszer mértékadó méretezési célértékeinek meghatározásával, a rendszer hiányosságainak feltárásával, illetve a hatékonyabb működtetés biztosításához szükséges fejlesztési célok kitűzésével, valamint a szükséges fejlesztések meghatározása és a beruházások előkészítése.

A Koncepció konkrét céljának számszerűsített értéke 74/2014 (XII.23.) BM rendeletben meghatározott mértékadó árvíz-szint+magassági biztonság kialakítása.

A 2004. évi LXVII. törvény szerint. cél a tározók megépítése és a nagyvízi meder vízszállító képességének növelése által a Tisza teljes hazai szakaszán a rendkívüli árhullámok csúcsvízszintjeinek 1, 0 m-rel való csökkentése. A Koncepció célja, hogy a javasolt fejlesztésekkel járuljon hozzá a VTT-ben meghatározott célok eléréséhez is.

A koncepcionális változat kialakítása az alábbi célkitűzések megvalósítására épült:

1. célkitűzés: jelenleg hatályos rendeletben foglalt MÁSZ + magassági biztonsági szintre történő töltés-kiépítés + árvízi tározási kapacitás és levezető képesség további fejlesztése

2. célkitűzés: új MÁSZ rendeletben foglalt MÁSZ + a tározók vízszintcsökkentő hatásával differenciált, csökkentett magassági biztonság kialakítása

 

Területi lehetárolás

A Tisza-völgyi árvízvédelmi fejlesztési koncepció tervezési területegységei igazodnak az Árvízi Kockázat Kezelési (továbbiakban ÁKK) projektben meghatározott egységekhez. Az országosan kialakított 8-ból projektünk az alábbi három egységgel foglalkozik:

  • Felső-Tiszai tervezési egység (Felső- Tisza-Tokajig, Szamos, Kraszna, Túr, Bodrog)
  • Közép-Tiszai tervezési egység (Közép-Tisza/Tokaj –Csongrád, Zagyva-Tarna, Sajó-Hernád)
  • Alsó-Tiszai tervezési egység (Alsó Tisza/Csongrád-országhatár, Hármas-Körös, Maros

Az árvízvédelmi töltésrendszer.

A Tisza-völgyi árvízvédelmi rendszer legfontosabb eleme az elmúlt 100-150 évben kiépült 2903 km hosszú árvízvédelmi töltésrendszer. A töltések magassági hiányát a 74/2014. (XII. 23) BM rendeletben foglalt értékekhez viszonyítva adjuk meg.

Az árvízvédelmi töltések magasságán túl meghatározó a töltések geotechnikai állapota. A töltésrendszer geotechnikai állapotának feldolgozása során korábbi feltáró és elemző munkák eredményeiből és megállapításaiból indulunk ki. A geotechnikai adatokból levont következtetések eredményei az egyes fejlesztési szcenáriókat vizsgáló értékelő szempontrendszerben önálló szempontként kerültek figyelembevételre.

 

Az árvízvédelmi célú tározás

A Tisza árapasztását tűzte ki célul a 2003-ban megindított Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése program. Az 1998-2001 között bekövetkezett négy rendkívüli tiszai árvíz értékelése alapján a Vízügyi Szolgálat kezdeményezte a Tisza-völgy árvízvédelmi koncepciójának felülvizsgálatát. Még a 2001. év folyamán elkészült az első tanulmányterv, mely a vízszintemelkedések okait vizsgálva, arra a következtetésre jutott, hogy a meglévő árvízvédelmi rendszernek az érvényes előírásoknak megfelelő kiépítése mellett, a leghatékonyabb árvízvédelmi biztonságnövelő beavatkozás a nagyvízi meder vízszállító képességének növelése és az árvízi vésztározás.

A meglévő VTT-tározók összefoglaló adatai

 

Projekt neve.

Főbb műszaki paraméterek

Műszaki átadás (tervezett) időpontja

1.

Beregi komplex árapasztási és ártér-revitalizációs fejlesztés

58 millió m3 tározótérfogat

2015. október

2.

Szamos-Kraszna-közi árvízszint csökkentő tározó

126 millió m3 tározótérfogat

2014. október

3.

Cigándi árapasztó tározó

94 millió m3 tározótérfogat

2008. november

4.

Hanyi – Tiszasülyi árvízszint-csökkentő tározó

247 millió m3 tározótérfogat

2012. október

5.

Nagykunsági árvízszint-csökkentő tározó

99,4 millió m3 tározótérfogat

2013. április

6.

Tiszaroffi árapasztó tározó

97 millió m3 tározótérfogat

2009. július

 

A fentieken felül a tiszavölgyi fejlesztési program figyelmbe veszi a A nagyvízi meder állapotának változását, az Árvíz veszélyeztetettség és kockázat jellemzőit, a  Mértékadó Árvízszint (MÁSZ) változását, a klimaváltozás hatásait és a tisza völgyi árvizek levonulására hatással lévő Külföldi hatásokat.