A fentiekben megfogalmazott feladatok végrehajtásának lehetséges ütemei az alábbiak:
A) 1 éven belül
B) 3 évre kitekintve
C) 8 éves távlatban
SWOT elemzés: vízügyi intézményrendszer
Szabályozási és igazgatási környezet
|
|
Erősség |
Gyengeség (jelenlegi állapot) |
A vízgazdálkodás jogi-igazgatási rendszere évszázados fejlődés eredménye |
Kormányzati munkamegosztás megbontotta a víz egységét (1990-) |
Szakmai alaptörvények rendelkezésre állnak |
Jogbizonytalanság (gyakori változások) |
EU jogharmonizáció megtörtént |
Alacsony színvonalú jogkövetés |
igazgatási rendszer jól kiépített, vízgyűjtő orientált |
az Önkormányzati igazgatásnak nincs szakmai háttere |
Szubszidiaritás elve érvényesül (önkormányzati és regionális feladat- és hatáskörök) |
Engedélyezési eljárás bonyolult, gazdaságfejlesztés akadálya |
Kiélezett helyzetek kezelése kiemelkedő (rendkívüli árvizek) |
Felügyeleti rendszer szétesett, hatóságok elvesztették területi gyökereiket |
Ár és belvízvédelem felkészültsége, szervezettsége, ütőképessége kiemelkedő |
A területi (vízgyűjtő szintű) koordináció szegényes |
Erős szakmai centralizáltság |
Terület és településfejlesztés tervezés és vízgazdálkodás tervezés kapcsolata gyenge |
Kiépült nemzetközi kapcsolatok (határvizi bizottságok) |
Osztott vízgyűjtőkön szorosabb együttműködés szükséges |
Kiterjedt monitoring |
Külön történik a víz mennyiségi és minőségi észlelése |
Gazdasági viszonyok |
|
Erősség |
Gyengeség (jelenlegi állapot) |
Végrehajtás után erősség |
Végrehajtás után gyengeség |
Vizek állami tulajdona előnyös (célok teljesíthetőek) |
Állami feladat nagysága és a költségvetési helyzet lehetősége továbbra is ellentmondásos |
Vizzel kapcsolatos feladatellátás finanszírozásának osztottsága tiszta profilt és hatékony gazdálkodási feltételt teremt |
|
A vízzel kapcsolatos bevételek a vízzel kapcsolatos feladatokra fordulnak vissza |
Költségvetés bevétele látszólag csökken |
Az állami művek kezelése stabil kiszámítható helyzetbe kerül |
|
A kiemelt célok eléréséhez szükséges feltételek megteremtődnek |
|
Szervezeti felépítés |
|
Erősség |
Gyengeség (jelenlegi állapot) |
Párhuzamosságok és a zavaros szabályozás körülményei megszűnnek |
Meglévő szervezetek átalakítása, létszámcsökkentés |
Tisztább profilú feladatellátás, egyértelmű döntési pontok |
|
Víz egysége megvalósul |
|
Területi jelenlét erősödik, megvalósul a területi felügyelet |
|
Erős irányító és koordináló szerepkör |
Túlhangsúlyos központi irányítás |
Vízkárok elleni védekezés nagyobb hatékonyságú |
|
Koordinált gazdaságfejlesztő tevékenység |
Más szakágak pozitív hozzáállását is igényli |
Munkahelyteremtés (közmunka) |
Nagyobb szervező és koordináló munka |
Megvalósítás |
|
Erősség |
Gyengeség (jelenlegi állapot) |
Egy éven belül stabilizálódhat a vízügyi feladatellátás |
Rövid az idő, alapvető politikai döntések szükségesek |
Három éven belül kialakulhat az integrált vízgazdálkodás |
Társadalmi és területi érdekközösségek szemléletének megváltoztatása |
Nyolc éven belül a stratégiai vízügyi ágazat a fejlődés motorja lehet |
A kapcsolódó szakterületekkel történő együttműködés nehézsége |
Folyamatosan emelkedik (az elmaradott térségekben is) a foglalkoztatottság |
|